Mélyen a szívemhez ér
Egy régi emlék
Hangja még most is engem tép
Ő közelít felém

Tudom, hogy látomás csupán
Hisz kezem közt halt meg
Tudom, hogy én vagyok hibás
Hisz én tettem ezt.

R:

Én
Látom
Kezem közt vékony nyakad
Én
Hallom
Lágy halk sikolyodat

Közelebb a végső szóhoz
Arcodon kétes mosoly
Nélküled nem vagyok boldog
A lét nem fontos

Tudom, hogy el fogsz tűnni
Tudom, hogy lelépsz innen
Ezt nem bírom eltűrni
Itt maradsz velem.

Én...
Látom...
Én...
Hallom...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.