Démon vagyok, a Sátán műve
Lelkemet romlottság szülte
Török, zúzok, mint kő a kőre
Kemény szarvakat kaptam tőle

Fejem üres, nincs benne ábránd
Testem fekete, mint a kátrány
Mély karmaimban tükörlátvány
Levadászott lelkeket látván

Oltárom véres, lábam vörös
Bűnösöknek véréből jövök
Ereimben egy szó lüktet: Ölj!
Kulcsszavam, hitvallásom: Gyötörj!

Bűn e földön tisztán szeretni
Bűnös vagyok még én is
Zord szívem szülőmet szereti
A Pusztítót, hiszen sátáni

Forró talppal gázolj át rajtam
Úgy is üresnek érzem magam
Ne kímélj, fuss hát, rajta szaladj!
Lelkemben ott a kigyúrt hézag

Tombolásom, gyorsan megdermed
Megállít örök ellenfelem
Felismerem, ha szőke vagy fekete
Átlát már rajtam fagyos tekintete 
Felismertem, végzetes ellenségem
A mindig győző lelkiismeretem

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.